10 álomszerű Salvador Dalí-festmény, és a valóság, ami mögöttük van

A modern művészet megosztó alakja volt, egy igazi excentrikus különc, aki jól értett ahhoz, hogyan hívja fel magára a közvélemény figyelmét. A legnagyobb szenzációt azonban mégis a szürrealista alkotó ábrándszerű festményei jelentik a mai napig.Salvador Dalí ma lenne 113 éves.

Az emlékezet állandósága (1931)

Dalí egyik leghíresebb festményén a kemény és a lágy ellentétpárját vizsgálta. A híressé vált szétfolyó órák ötlete vacsora közben pattant ki a fejéből, a lágyan olvadó és elterülő sajt látványa ihlette.

Az égő zsiráf (1937)

Az alkotás a spanyol polgárháború idején született. A rajta szereplő alakok: a lángoló zsiráf, az arctalan emberi lények a festő zaklatott lelkiállapotnak a lenyomatai.

Narcissus átváltozása (1937)

Dalí képén a metamorfózis kap kiemelkedő szerepet: a mitológiai Narcissus pedig már nem személyként jelenik meg az alkotáson, hanem az önmagába olvadás pillanatában.

A nagy maszturbátor (1929)

A nagy maszturbátor egyfajta pillanatfelvétel arról a helyről, ahol Dalí a képet festette. A művön azonban ábrázolva vannak a művész legbelsőbb gondolatai is: szorongásai, félelmei, megszállottságai.

Álom egy gránátalmafa körül repkedő méhről (1944)

A második világháború utáni időszak egyik legismertebb művén a mozdulatlanság és a felfüggesztettség kap kiemelt hangsúlyt. Ezek az állapotok pedig összefügghetnek a művész újonnani érdeklődésével a maghasadással és az atommaggal kapcsolatban.

Elefántokat tükröző hattyúk (1937)

Ez a mű is Dalí paranoia-kritikai módszerének szellemében született – Dalí ezt használta a hallucinációs formák, kettős képek és vizuális illúziók megjelenítésére.

Szent Antal megkísértése (1946)

Ez Dalí első és egyetlen alkotása, ami egy versenyre készült. A megmérettetést egy filmgyártó cég hirdette meg. A győztes jutalma pedig az volt, hogy műve Maupassant “Bel Ami” című regényének filmadaptációjában szerepelhetett. A díjat végül Max Ernst kapta.

Táj pillangókkal (1956) 

Dalí nemcsak a művészetért, hanem a tudományért is rajongott. Különösen a DNS alakja, a kettős hélix nyűgözte le, amely közvetve megjelenik néhány művén, így ezen is – elég, ha csak a pillangók és árnyékaik formájára tekintünk.

Keresztre feszítés (1954)

New Yorkból hazatérve Dalí bejelentette, hogy egy apokaliptikus Krisztus-festmény alkotásába kezd bele. 1953 tavaszának végén pedig neki is fogott a munkának, melynek során a klasszikus Krisztus-ábrázolások egyikét vette alapul.

Elfolyó idő (1954)

Az, ahogyan Dalí szinte kísérteties módon ábrázolja az óra olvadását és nyúlását, nagyon pontosan utal a saját meggyőződésére, amely szerint az idő múlása végzetes pusztítást eredményez.

Összeállította: F.R.     Fotó: Pinterest, Wikipédia, Google,       Forrás: Nlcafe.hu

ÚJABB PÁLYÁZATOKAT HIRDET A KÁRPÁT-MEDENCEI TEHETSÉGGONDOZÓ ÍRÓAKADÉMIA

Még le sem járt a fiatal kritikusok, mentorok és pályakezdők számára kiírt pályázatok benyújtási határideje, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó keretében működő Előretolt Helyőrség Íróakadémia újabb pályázatokat írt ki.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetséggondozás céljából jött létre. Az intézmény a fenti célok figyelembe vételével az egész magyar nyelvterületet átfogó novella-, vers-, mese- és regénypályázatot hirdet. Ugyancsak pályázati úton választják ki a zsűri tagjait is.

A novella-, vers- és mesepályázatokon kategóriánként 1 millió forintos első, 500 ezer forintos második és 250 ezer forintos harmadik díjak nyerhetők el. A regénypályázat első díja 5 millió forint, a második díj 2 millió forint, a harmadik díj 1 millió forint. A pályaművek beküldési határideje a novella, vers és mese kategóriák esetében 2017. szeptember 1. A regény megírására egy év áll rendelkezésre, ennek határideje 2018. május 3.

A pályamunkák esetében tematikus és életkori megkötés nincs, bárki pályázhat. A pályázat nyelve magyar. A pályázatok jeligések, a jeligék feloldását külön borítékban kell mellékelni, melyeket a zsűri döntését követően közjegyző jelenlétében bontanak fel, ezt követően hirdetik ki a nyerteseket.

A beérkező pályamunkákat társadalmi–szakmai zsűri bírálja el, amely szintén pályázati úton kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból áll.

A társadalmi zsűri pályázatának, illetve az alkotói versenypályázatok részletei és további információ a www.kmtg.hu honlapon, a Pályázatok menüpont alatt található.

Az irodalmi pályázatokról részletesebben a http://kmtg.hu/alkotoi-versenypalyazatok-2017/ oldalon, a társadalmi zsűrire vonatkozó pályázatról részletesebben a http://kmtg.hu/palyazati-felhivas-tarsadalmi-zsurik-megalakitasara-2017/ oldalon olvashatnak.

MÉG NEM KÉSŐ PÁLYÁZNI A KRITIKUSI- ÉS SZÉPIRODALMI ÖSZTÖNDÍJAKRA!

Május 14-én éjfélig lehet pályázni az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új évfolyamaiban való részvételre. Az újonnan induló, dr. Elek Tibor vezette kritikai műhely 3 mentor és 5 pályakezdő kritikus számára biztosít tanulási- és ösztöndíjlehetőséget. Erről bővebben a http://kmtg.hu/palyazati-kiiras-fiatal-kritikusok-reszere-2017/ oldalon olvashatnak.

A szépirodalom gyakorlóit pedig 5 mentori és 10 pályakezdői ösztöndíj várja. Ennek feltételeiről a http://kmtg.hu/palyazati-kiiras-mentorok-es-palyakezdok-reszere-2017/ oldalon tájékozódhatnak.

Forrás: Magyridők.hu

Újdonságokkal vár a Nemzeti!

Bánk bán, Figaro házassága, Cseresznyéskert, Egri csillagok – csak néhány azon bemutatók közül, melyeket a 2017/2018-as évadban tűz műsorra a Nemzeti Színház. A teátrum összesen tizenegy bemutatót, köztük négy nagyszínpadi premiert tervez a jövőre olyan rendezőktől, mint Silviu Purcărete, Bozsik Yvette, Kiss Csaba és Zsótér Sándor.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház

A 2017/2018-as szezonban – melynek sajtótájékoztatóját a Müpa–Nemzeti Szíház H hajóállomásról induló BKK-járaton tartották – a nagyszínpadon a Figaro házassága, az Úri muri, a Cseresznyéskert és az Egri csillagok című művet viszik színre. A Gobbi Hilda Színpadon a Bánk bán, Az ügynök halála, a Házasság Palermóban, a Szent szörnyetegek, a Pogánytánc, a Woyzeck és A gömbfejűek és a csúcsfejűek című darabot mutatják be.

A Nemzeti Színház a következő évadban #nemzetiadiakokert címmel programot indít. Vidnyánszky Attila, a teátrum főigazgatója elmondta: négy előadásukat – a János vitéz, a Csongor és Tünde, a Tóth Ilonka és a Fekete ég – A fehér felhő című darabot – a diákok számára ingyen fogják játszani ősztől.

A következő szezonban három darabot színpadra állító Vidnyánszky Attila elmondta: a jövő évad végének programját akkor hirdetik meg, ha decemberben lezajlik a színház vezetésére a pályáztatás. Az igazgató, akinek kinevezése a jövő évad végén jár le, hozzátette, hogy újra pályázni fog a színház vezetésére. Vidnyánszky Attila megjegyezte: terveik szerint Szász János, Viktor Rizsakov és ő maga is elkezd dolgozni egy-egy új előadáson a jövő szezon végén.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A jövő évad első bemutatójaként Katona József Bánk bán című műve lesz látható Vidnyánszky Attila rendezésében, aki negyedik alkalommal állítja színpadra a tragédiát. Ezúttal kis térben, a stúdiószínpadon mutatják be a darabot szeptember 21-én, a magyar dráma napján, Bánk bánt Mátray László, Gertrudist Udvaros Dorottya alakítja majd. A színművésznő kiemelte: „Gertrudis nem egyszerűen megrajzolt figura”: megpróbál megfelelni a magyar királynétól elvárt feladatoknak, ugyanakkor szereti a rokonait, így kedvezni szeretne nekik, de a magyaroknak sem akar rosszat. Uralkodnia kell, de közben asszony, éppen ezért a főurak szemén látszik, hogy megkérdőjelezik rátermettségét. „Édesanyám is játszotta Gertrudist Kecskeméten, így még inkább igyekszem megfelelni. Nagy küzdelem van bennem egyelőre a szereppel kapcsolatban” – fűzte hozzá Udvaros Dorottya.

Az ügynök halála című darabot Csiszár Imre rendezésében mutatják be a stúdiószínpadon októberben. Arthur Miller drámája a magyar színházi repertoár állandóan visszatérő darabja, a főszerepet a Nemzeti Színházban Blaskó Péter játssza. Vidnyánszky Attila a sajtótájékoztatón elmondta: a darab Blaskó Péter kívánsága volt.

Sardar Tagirovsky rendezésében Pierre Beaumarchais Figaro házassága című művét láthatja a közönség novembertől a nagyszínpadon. A rendező elmondta: központi témája lesz a darabnak, hogy mennyire kiszámítható az emberi élet, és hogy mennyire tudunk spontán dönteni.

Szintén novemberben Kiss Csaba rendezésében tűzik műsorra Carlo Goldoni ritkán játszott vígjátékát Házasság Palermóban címmel. A rendező megjegyezte: a stúdiószínpadon látható mű eredeti címe A régiséggyűjtő családja, és azon kevés Goldoni-alkotások közé tartozik, melyek nem Velencében játszódnak. Hozzátette: a darab írója valósággal tobzódik abban, hogy az emberi karakter furcsaságait, túlzásait színpadra vigye. A darab voltaképpen ősbemutatónak számít – emelte ki –, hiszen kőszínházi berkekben eddig nem adták elő.

A nagyszínpadon Vidnyánszky Attila rendezésében Móricz Zsigmond Úri muri című művét decemberben láthatja először a közönség. Az igazgató elmondta: Debrecenben rendezte már a darabot, a mostani színrevitellel párhuzamosan pedig tévéfilmet is forgatnak az Úri muriból. Ebből hagyományt szeretnénk teremteni – fűzte hozzá.

A stúdiószínpadon Dér András állítja színpadra Jean Cocteau Szent szörnyetegek című művét az év végén, melyben egy színházon belüli szerelmi háromszög elevenedik meg.

A nagyszínpadon februárban Silviu Purcărete Csehov Cseresznyéskert című darabját viszi színre, melyben Udvaros Dorottya is szerepel. A színésznő elmondta: a művész korábbi rendezésében, az Ahogy tetszikben is játszott, amikor is „beleszeretett” a rendezőbe, és az, hogy most Csehovot rendez, külön öröm számára.

Brian Friel Pogánytánc című darabját Bozsik Yvette állítja színpadra. A táncművész elmesélte, hogy a Bakos-Kiss Gábor által játszott szereplő visszaemlékezése a darab, amely a szerző gyerekkorát idézi meg. Mindeközben a szereplők sokat beszélnek a táncról, sőt: táncra is perdülnek majd a színészek. Öt csodálatos női szerep van a drámában, amelynek bemutatóját 2018 februárjában tartják a stúdiószínpadon.

Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be 2018 márciusában. A regényt színpadra alkalmazó Zalán Tibor író elmondta: az egész darabot a várban szeretné játszatni, az ostrom előtti idők pedig emlékképekként jelennek majd meg, és a gyerekek nagy hangsúlyt kapnak a darabban. A rendező hozzátette: a produkciót a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel együtt hozzák létre harmadik közös munkaként.

A Gobbi Hilda Színpadon ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra Georg Büchner Woyzeck című művét 2018 áprilisában.

Bertolt Brecht A gömbfejűek és a csúcsfejűek című műve Zsótér Sándor rendezésében lesz látható; a rendező elmondta: a darab a Szeget szeggel című Shakespeare-mű parafrázisa, és Udvaros Dorottya szereplésével – aki az Alkirályt alakítja – mutatják be 2018 májusában.

Fotó: Nemzeti Színház Facebook-oldala

Az igazgató bejelentette, hogy hat fiatal színész szerződik idén a társulathoz a Kaposvári Egyetemről, és valószínűleg jövőre is ugyanennyien érkeznek majd. A társulat új tagja Ács Eszter, Katona Kinga, Barta Ágnes, Bordás Roland, Berettyán Nándor és Berettyán Sándor. Rubold Ödön, aki már eddig is több szerepet játszott a színházban, szintén társulati tag lesz.

A jövő évadot ismertetve két befogadott előadásról is beszélt az igazgató: Földes László Hobótól A magyar gavallér című darabot játsszák, melyben a művész Csokonai-műveket ad elő, és amelyet Szirtes Edina Mókussal készített, továbbá egy Arany-est befogadásáról is tárgyalnak Kovács Ákossal.

Vidnyánszky Attila a nemrég zárult IV. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) visszatekintve elmondta, hogy a fesztivál nagyon fontos színházi eseménnyé vált négy év alatt, Európa-szerte ismerik a MITEM nevét. „Felhelyeztük a fesztivált az európai színházi fesztiválok térképére” – hangsúlyozta, hozzátéve: aki egyszer eljött, szívesen tér vissza, sorra kapják a jelentkezéseket a MITEM-re. Kiemelte: csaknem minden előadás teltházas volt.

A Nemzeti Színház a 2017/18-as évadára május 9-én elkezdődött a bérletek árusítása.

Forrás: MTI/Kultúra.hu

Magyar kiállítás nyílik Maridban

Negyedszázada került Madridba az a világhírű magángyűjtemény, amelynek megszerzésére Budapestnek is volt halvány esélye. Az évfordulóra magyar kiállítással emlékezik a múzeum.

„Magyarnak születvén igen büszke vagyok rá, hogy ez a kiállítás Budapesten és Szombathelyen némi betekintést nyújthat régi és modern festészeti gyűjteményembe” – írta Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza a kollekciójából válogatott 1985-ös magyarországi kiállítások katalógusában, s ugyanitt isten oltalmába ajánlotta „mindkét hazáját”, Svájcot és Magyarországot.

Páratlan gyűjteményének akkoriban a svájci Lugano adott otthont, amikor azonban a bővülő kollekciónak nagyobb helyet keresett, mégsem az isten oltalmába ajánlottak lettek a befutók.

Igaz, az első elképzelés a pompás luganói Villa Favorita bővítése volt, ám a svájci állampolgárságért a bárói cím hivatalos használatáról is lemondó Thyssen-Bornemiszának nem tetszett a hatóságok hozzáállása, ezért másutt is körülnézett.

Az új helyszínek között Budapest is felmerült, mivel a gyűjtő édesanyja, kászoni Bornemisza Margit, a királyi kamarás lánya magyar volt, apja, Heinrich Thyssen pedig házassága révén jutott a kászoni előnévhez, a bárói címhez és a haláláig megtartott magyar állampolgársághoz. A konkurencia azonban túl erősnek bizonyult. Nagy-Britannia, Spanyolország és Németország kormány- vagy tartományi szinten is érdeklődött, és beállt a sorba például a Los Angeles-i Getty Múzeum is. Végül Madrid nyert azzal, hogy a legimpozánsabb és legközpontibb fekvésű épületet ajánlotta, és ezt nagyvonalú támogatással egészítette ki a múzeum fenntartásához.

A 25 éves évfordulóra nagyszabású magyar tárlattal emlékezik meg. Bővebben a gyűjteményről és a jubileumi évről az e heti HVG-ben olvashatunk.

Forrás: HVG